3.fejezet

Sziasztok! :D
Bár lehet kicsit megkésve, de meghoztam az újabb fejezetet. Prbáltam hosszabbnak írni mint az előző kettőt, és szerintem sikerült is. :D Kérlek, kommenteljetek hogy tudjam mit gondoltok róla :D Jó olvasást, puszi nektek :)


Eric Saade ;)



3.Fejezet
Címlapok…

Maya szemszöge

Kivételesen nem aludtam végig a haza utat, hanem az elején még ébren voltam, és anyáékkal hallgattam a rádiót. Egyszer csak egy nagyon ismerős nevet mondtak be a rádióban, mint énekest. Eric Saade, a szám címe pedig a Popular. Először nem tudtam hová tenni a nevet, de aztán rezgett a telefonom hogy sms-t kaptam. Megnyitottam az üzenetet és megnéztem a feladót. Eric. Most már tudtam mért volt ismerős a neve. Magát a számot már hallottam párszor, de az előadóra sose figyeltem, amikor mondták.
,, Remélem, látlak még.  Eric ”  - ez állt az üzenetben.
A válaszon elgondolkoztam, hogy ha ő keres engem, mért ne. De én nem fogok egy popsztárnak könyörögni, hogy találkozzon velem.
„Rajtad múlik, keresel-e még vagy csak elfelejted, hogy találkoztunk. Maya” – ezt válaszoltam neki.
A vissza válasz gyorsan megjött.
„Már mért felejtenélek el pont Téged? Eric”
Erre nehezen találtam választ, de még is csak írtam neki valamit. Nem kötöm az orrára, hogy megtudtam ki is ő valójában, és hogy nem szeretnék csak egy lenni a sok közül nála. Majd elmondja Ő maga, ha egyáltalán fel is keres még engem.
„Hagyjuk inkább. Majd elmondom, ha úgy állnak a dolgok. A húgodat üdvözlöm. Majd beszélünk Eric… Maya”
Nagyon hamar válaszolt, de ismét majdnem ugyan azt írta mint ez elsőben:
„Akkor csak arra válaszolj őszintén… Látlak-e még? Eric”
„Mondtam… Rajtad múlik mi lesz a jövőben. Maya” – ennyire futotta tőlem, és ki is kapcsoltam a telefonomat. Elhelyezkedtem kényelmesen hátul és elnyomott az álom. A telefonomra keltem fel hogy megint sms-t kaptam. Azt hittem megint Eric írt, de mikor megnyitottam az sms-t, csak az edzőm volt, hogy közölje: ,,3 hét múlva Malmöbe utazunk, ismét a komplett verseny csapattal, ugyanis ott lesz a döntő, ahol eldől, kik mehetnek az idei olimpiára". Gyors válaszként írtam neki egy ,,Oké”-t és megkérdeztem anyát mikor érünk már haza. Azt mondta még legalább 3óra, így inkább visszaaludtam.

Eric szemszöge
Míg haza nem értünk Lisával, azon gondolkoztam hogyan is tudhatnám meg Maya lakcímét, vagy bármi mást róla, aztán eszembe jutott a menedzserem. Gyorsan fel is hívtam.
- Hello Eric, mondd. Nincs több szabadság, így is el vagyunk havazva. – kezdett bele mikor még meg sem szólaltam.
- Tom, nem szabadságért akarok kuncsorogni, most is épp szabin vagyok úgy hogy nem lenne okom rá, inkább egy kis ügynökösdit kéne játszanod. – elmosolyodtam a mondat végére, ahogy Mayára gondoltam.
- Óóó Eric, mit találtál már ki megint? – elképzeltem magam előtt, ahogy épp a fejét fogja, ezen elnevettem magam.
- Jaj Tom, ennyire ne örülj már. Egy lánynak kellene kiderítened a címét, és még pár infót róla. Vagyis inkább, amit csak lehet.
- Mi vagyok én szerinted? Sherlock Holmes?! Mért olyan fontos ez? Ha Molly megtudja nekünk annyi. Mért kell neked ez?
- Mert kell Tom, Molly elől meg, ha lehet hallgass erről, nem kell tudnia róla. Ha úgy alakulna, időben tudna mindent, de nem tervezek semmi rosszat. Csak szerezd, meg amit szeretnék. – vagy inkább, akit szeretnék. De ezt már nem mondtam ki hangosan.
- Rendben. Te tudod! De ha kérhetlek, ebből ne legyen média botrány, érhető?
- Megpróbálok vigyázni, de nem ígérek semmit. De már csak Molly miatt is megpróbálom a legkisebb feltűnés nélkül intézni a dolgaimat.
- Oké Eric. Csak ügyesen. Email-en elküldök majd mindent, ha megtaláltam, amiket kértél. De most rohannom kell. Tudod nekem nem pihiből áll a napom. És már neked se sokáig.
- Kösz Tom, várom az email-t.
Amint végeztünk a beszélgetéssel, haza is értünk. Lisa sikítva szalad be a házba, míg én bezártam az autót és lassan sétáltam be. Beérve az előszobába, a cipőmet lehajítva oldalra mentem tovább a nappaliba ahol Lisa épp anyának mesélte miket látott az arénában, és hogy találkozott Mayával. Anya erre rögön rá is tért, mikor Lisa kiment az udvarra játszani.
- Eric, mit akarsz te attól a lánytól? Neked ott van Molly, és neki is az olimpia, ha tovább jut. Ráadásul neked most fog majd kezdődni a koncert sorozatod is, azzal a 12 megállóval. Tudod, hogy nem szeretem Mollyt, és jobban örülnék, ha más lenne melletted, de ugye tudod, hogy nem nézném jó szemmel, ha félrelépnél, egy futó kaland miatt? – kezdte el a szónoklatát.
- Anya! Nyugi. Nem akartam félrelépni, egyszerűen csak szeretném megismerni a lányt. Még Mollynak is be fogom mutatni, amint velem lesz annyira jóban, hogy nem csak sms-ben kommunikálunk.
- Helyes fiam. Nem szabad hátba támadni azokat az embereket, akik szeretnek. És bár mint elmondtam az előbb nem nézem jó szemmel, hogy pont Molly, de ő is szeret téged.
- Jó anyu nyugalom. Nem lesz semmi baj. De ne haragudj, mennem kell pakolni, mert reggel haza kell indulnom, 3napom van még a szabadságomból és van még pár elintézni valóm. – adtam egy puszit az arcára és felmentem a szobámba.
Bekapcsoltam a gépemet, felmentem a bulvár hírekre, hogy van-e valami újdonság, vagy épp terjesztenek e valami szemetet rólam, esetleg Mollyról. Mind kettőnkről volt fent 1-1 újabb cikk. Engem lekaptak Mayával és Lisával, amint épp neveztünk valamin, mikor a lovait készítette elő az utazásra.
,,Eric Saade új barátnőt talált? Gyorsan túllépett az ezek szerint csak VOLT barátnőjén, Mollyn. Vajon a lány mindezt, hogyan fogja fogadni, hogy az újdonsült barátnőt már a családhoz is haza vitte? Ám ez a családi kiruccanás se csak családi volt, ugyanis Eric új barátnőjének, a híres lovas lánynak, Maya Owennek, ott volt az elődöntője az olimpiához. Friss információk szerint, a lány tovább jutott, így itt lesz a döntőn 3 hét múlva Malmöben. Vajon Eric ide is elkíséri? Vagy ez csak egyszeri alkalom volt? Kedves fotósunk készített pár képet az új párról. Lessétek meg őket….”
Micsoda hazugságokat tudnak kitalálni, egy spontán baráti csevejből. És még a képek sem olyanok, amiken bármit is félre lehetne érteni. Ellenben ahogy lejjebb görgettem az oldalt, és ránéztem a Mollyról írt cikkre, a lélegzetem is elállt.
,,Molly Sandén igazán gyorsan túltett Eric Saade-n. Egy hétvégi buliba, ugyanis az új dobosával érkezett, kézen fogva, és igen csak meghittem ücsörögtek egy sarokban. Eric nincs itthon, és te már is megcsalod Molly? Ejnye… Eric rajongói nem fogják jó szemmel nézni. Fotósunk csinált pár fotósorozatot, nézzétek meg…”
Végig néztem a képeket, és nem tudtam mit reagálni rá. Egyik énem felhívná Mollyt, magyarázatot követelni tőle… de a másik énem, nem Molly után kajtatott, hanem egy másik lány után… Úgy gondoltam alszom erre az egészre egyet… És megpróbálok nem foglalkozni a dologgal… Igen is nagyon fájt, hogy Molly megcsalt, és ha ma nem találkoztam volna Mayával, lehet, nem venném ennyire félvállról a dolgot. De így legalább meg tudjuk beszélni Mollyval rendesen a dolgokat, hogy ő menjen, a dobosával amerre akar, én pedig had menjek az én lovasomhoz, akit még meg kell hódítanom. Gondolkoztam még, miközben kikapcsoltam a laptopomat, és elővettem a sporttáskát, amibe bedobáltam minden cuccom. Ezután elmentem lezuhanyoztam és bedőltem az ágyamba. Nem sokra rá, elnyomott az álom.
Reggel az ébresztőmre keltem. Kimásztam az ágyból, elmentem tusolni, felvettem a más kirakott szerelésem, egy fekete farmer, kék felsővel, piros cipővel, fél fekete bőr divatkesztyűvel, de a kesztyű előtt még belőttem a sérómat. Lementem a konyhába, ahol anya ült és a mai újságot fixírozta a pulton. Melléléptem és ránézem a címlapjára. Az egyik felén Maya és én vagyunk, míg a másikon Molly és az új dobosa. Na, ez szép lesz, ha Maya meglátja.

Maya szemszöge
Felkeltem, és épp időben, mert akkor álltunk meg az istállónál. Mivel elég fáradt voltam, gyorsan lehoztam a lovakat, elrendeztem őket a bokszaikban, extra kaját rakattam be nekik, extra zabbal és vitaminnal, almával és répával megspékelve. Megszeretgettem Russelt is, majd szaladtam be, zuhanyozni. Hajat is mostam, majd felvettem a pizsamámat és beestem az ágyba.
Reggel kipihentem keltem, ám mikor fordultam papírrecsegést hallottam magam mellől. Megnéztem mi az és a ma reggeli újság fogadott, aminek, a címlapjának a felén Eric és én vagyunk, míg a másikon valami Molly és a barátja. Ezt sürgősen meg kell magyaráznia Ericnek… mert ez nem csak nekem… de neki is árthat, ha rossz kezekbe kerül. Ő egy elismert popsztár, mint tegnap megtudtam, nekem meg épp most indult el felfelé a lovas karrierem, ha ezt valaki olyan meglátja, úgy hogy nem cáfoltuk meg a híreket (mert ugye a hallgatás egyenlő a bele egyezéssel) ronthat a mostani helyzeten. És ezt nem fogom hagyni.



Hali :)

Sziasztok :D a kövi fejezetet nemsokára hozom , addig is ezt küldöm nektek :)
Sajnos lassú leszek , de ígérem pótólni fogok midnent :)
http://www.youtube.com/watch?v=u_rjDDSiWkQ

2.Fejezet

Sziasztok!
Meghoztam a második fejezetet. Reélem tetszeni  fog nektek. :) Kérlek titeket kommenteljen aki olvasta, hogy tudjam tetszik-e, mit változtassak rajta, stb... :)
Köszönöm! :)

Csak nektek. :D

Látlak-e még…?!

- De tulajdon képen mit meséljek? – miközben megfogtam a kamáslikat és egyesével feltettem Big Boy lábaira.
- Te is versenyző vagy? Téged hogy hívnak? Ismerős vagy valahonnan! – sikoltott fel a kislány.
- Igen én is versenyző vagyok, Maya Owen a nevem és talán az ilyen versenyekről lehetek neked ismerős.  – mosolyogtam a kislányra, majd megfordultam és odamentem Tina ládájához, amiből szintén kivettem egy fáslit, és a kamáslikat.
- Messziről jöttetek és mióta vagytok itt? – kérdezte Erik miközben úgy állította maga elé a húgát, hogy lássa ő is mit csinálok éppen.
- Stockholmból jöttünk, és lassan 2hete itt vagyunk. Jó lesz végre hazamenni. – miután ezt elmondtam, bementem Tinához is, rátettem a kötőféket, kihoztam a bokszból és kikötöttem őt is.
- Én is Stockholmban élek. Csak a családom itt él Helsingborgban, és a szabadságomat velük töltöttem. – rám mosolygott mikor épp odanéztem, mert én közben Tina farkát fásliztam.
- Minek kötöd be a farkát? – lépett közelebb a kislány.

- Mert hosszú az út hazáig, és nehogy kidörzsölje a szállítóban. – a mondatot befejezve pedig a tépőzárat össze,,ragasztottam” és késznek nyilvánítottam a fáslizást.
Még vagy 20percig beszélgettünk, közben Tinára feltettem a kamáslikat, majd Royyal is elvégeztem ugyan ezeket a műveleteket. Mikor mindennel végeztem összeszedtem a kint maradt dolgokat, beraktam a megfelelő ládákba és a ládákat egy helyre pakoltam. Visszamentem Erichez és a húgához.
- Van még kérdésed? – néztem Lisára.
- Van! – sikított fel. – Azt mondtad Stockholmban élsz, és Eric is, és mesélted, hogy van egy kiscsikód még otthon. Elmehetek egyszer megnézni? – elővette a boci szemeket és úgy pislogott fel rám.
- Persze, de majd csak a döntő után, jó? Mert addig rengeteg a dolgom. És készülni kell, mert szeretnék benne lenni a csapatban.
- Jóóóó! – elkiáltotta magát és a derekamat átölelve bújt hozzám, majd fejét felemelve mondta – Köszönöm szépen!
- De ha már így összebarátkoztatok én jövök. Megadnád a számod Maya? – ahogy Eric megszólalt, a kislány úgy engedett el és sétált vissza hozzá.
- Meg, de csak ha te is a tiédet. – és kezemet nyújtottam a telefonjáért.
Számot cseréltünk, még beszélgettünk egy kicsit, majd jött anya, hogy vihetem a lovakat, mindent felpakoltak, amiket kikészítettünk.
- Na, akkor majd találkozunk. Ne aggódj, nem felejtem el az ígéretem Lisa! Várom a hívásod Eric, hogy mikor jösztök a húgoddal. – megfogtam Royal vezetőszárat, kioldottam és felvezettem a szállítóra. Ezt megcsináltam Tinával is, majd Big Boyjal is, de mikor őt vezettem visszafordultam egy pillanatra, és intettem Ericnek meg a húgának köszönés képen. A szállító rámpáját bezártuk, beültünk a kocsiba, és elindultunk haza.

Eric szemszöge

Ez a lány…alig hiszem el, hogy alig fél óra alatt így elvette az eszemet. Nézem ahogy az autó, amibe beült kigördül a lovarda kapuin, és én csak nézek utána, kezemben a telefonommal, amibe nem rég beírta a telefonszámát is. Automatikusan nyomtam meg az sms gombot, és kezdtem el írni Mayának az üzenetet.
,, Remélem, látlak még.  Eric ”
Majd megnyomtam a küldés gombot. Időm sem volt elrakni a telefont, már jött is a válasz üzenet.
„Rajtad múlik, keresel-e még vagy csak elfelejted, hogy találkoztunk. Maya”
Ezt nem értem. Már mért felejteném el, pont Őt? Honnan szedhette ezt a badarságot?
„Már mért felejtenélek el pont Téged? Eric”
A válaszra ismét nem kellett sokat várnom, de ez sem volt sokkal meggyőzőbb mint az előző.
„Hagyjuk inkább. Majd elmondom, ha úgy állnak a dolgok. A húgodat üdvözlöm. Majd beszélünk Eric… Maya”
Írtam neki egy gyors választ, amire szintén hamar jött a visszajelzés.
„Akkor csak arra válaszolj őszintén… Látlak-e még? Eric”
„Mondtam… Rajtad múlik mi lesz a jövőben. Maya”

Közlemény :)

Szoasztok! :)
Hát a blog nem épp a leg olvasottabb :( tudom minden kezdet nehéz de akkor is, kicsit elszomorít hogy azok akik olvassák se írnak egy kommantet sem. :( De remélem ez majd alakulni fog amint kicsit nézettebb lesz a blog. következő fejezet címe: Látlak e még...?! Remélem akik olvassák , azok várják :)
puszi nektek :)
http://www.youtube.com/watch?v=cveYAhZHEX0

1.fejezet

Sziasztok! Gondolom nem vagytok nagyon oda mert ez egy lovas ÉS Saade-s történet de hát na. :) Nem lehet minden egyforma :) Remélem fogjátok olvasni és hogy fogtok kommentelni is. :) Azt hogy milyen időközönkánt lesznek a fejezetek nem tudom, változó lesz, de igyekezni fogok, de mivel a törtéetből látni én lovas vagyok, rengeteg dolgom van a versenyek miatt. :) Jó olvasást és örülnék ha legalább az első fejezethez írnátok kommentet. :)

Az álom valóra vált…

- … és az első helyezést elérte háromszoros 7,5 stílusponttal, 3 hibátlan pályával Maya Owen, Royallal,Big Boyjal és Tinával! Ezzel bekerültek a hazai olimpiai díjugrató válogatottba. A döntőre 3 hét múlva kerül sor, és ott kiderül, hogy ki lesz ebből a 6 ló és lovasa párosból, hogy ki az a 3, akik képviselhetik országunkat az idei Londoni olimpián díjugratásban! És most kérem az első helyezett felvezetésével, jobb kezes vágta után hagyják el a pályát. – mondta a zsűritagok egyike, miközben megkaptam a kék szalagot, az aranyérmet és a kupát. A meglepettségtől köpni, nyelni nem tudtam, örömkönnyek áztatták arcomat, majd miután a kupát odaadtam az edzőmnek, Marknak ráborultam Tina nyakára és elkezdtem ölelgetni, majd felegyenesedtem megfogtam a szárakat és beugrattam vágtába és mentünk egy tiszteletkört a hatalmas pályán, melyen megmérettettünk 45 lovassal. Tina élvezettel galoppozott, látszott rajta is hogy boldog az újabb kék szalagtól a kantár szárán. A kör végén visszafogtam laza ügetésbe és úgy hagytuk el a pályát. Anyáék a bokszoknál vártak ránk, és még meg se állítottam Tinát, már lent álltam mellette edzőm nyakába borulva az örömtől és hálálkodtam neki, amiért ilyen jól felkészített minket a versenyre. Anyáék is odajöttek megöleltek, gratuláltak nekünk, majd csak annyit éreztem, hogy valaki bökdösi a hátamat. Hátrafordultam és Tina állt mögöttem, és várta, hogy őt mikor szeretgetik már meg. Elmosolyodtam és megöleltem a nyakát, majd kinyitottam neki az ideiglenes bokszának ajtaját és ő besétált rajta. Bementem én is és lenyergeltem őt, levettem fejéről a kantárt és anyának adtam, hogy mossa meg a zablát majd tegye be nekem az utazó ládámba. Tinát átpucoltam puhakefével majd rátettem a kötőféket. Kimentem tőle, benyúltam a répás dobozkámba és kivettem 3 répát. Egyet adtam Tinának, majd mentem a mellette lévő bokszhoz, amiből Royal feje kukucskált ki , őt is megpaskoltam és odaadtam neki a finomságot, majd tovább mentem még egyel, ahol pedig Big Boy feje kandikált ki, csillogó szemekkel. Ő is megkapta a répáját és az ölelését.
- Maya, apád kérdezi, hogy elkezdetik e Markkal és Billel bepakolni a cuccokat a szállítóba? – jött oda anyu hozzám.
- Igen anyu, jó lenne mihamarabb haza érni, már Tina alig várja, hogy lássa Russelt. – mosolyodtam el. Russel Tina és Royal csikója, aki már 1 éves, és otthon maradt Zackkel, a másik lovászunkkal.
- Jól van akkor készítsd elő a lovakat az utazásra, és tegyél nekik a szénahálóba kaját.
- Anyu nyugi! Tudom, és még vizet is viszek nekik fel a szállítóba. – mosolyodtam el anyán.
- Na jó. Fél óra múlva hozhatod őket. Addig csinálj meg nekik mindent, mi pakolunk.
Anyu elment én pedig elkezdtem kotorászni Big Boy ládájában, amiben a cuccait tárolom szállításhoz, és kivettem a kamáslikat, és egy fáslit. Ezeket letettem a doboz tetejére, majd megfogtam a kötőfékét és feltettem rá, rácsatoltam a vezetőszárat és kivezettem a bokszból, kikötöttem őt és feltettem a kamáslikat a lábaira. Megfogtam a fáslit és a fara mögé álltam, hogy rátekerjem, védelem céljából.
- Nem félsz, hogy megrúg téged? – kérdezte egy idegen, mégis kedves hang. Oldalra néztem, de közben folytattam a fáslizást és egy napbarnított bőrű, csoki barna szemű, sötéthajú, igen csak magas srác állt majdnem mellettem. Az én 162centimmel eltörpültem mellette.
- Nem. – mosolyogtam fel rá.
- Amúgy Eric vagyok. Eric Saade, örülök, hogy találkoztunk. – mosolyogva nyújtotta a jobbját miközben bemutatkozott.
- Maya Owen, én is örülök. – balkezembe fogtam a fásli maradékát és a jobbomat nyújtottam én is neki.
- Te is az olimpiára hajtasz Maya? – nézett rám, miközben folytattam Big Boy fáslizását.
- Igen. De te nem épp nagy lovasnak nézel ki, ne haragudj. – néztem rá, még mindig mosolyogva.
- Ó én nem is. Csak a húgom el akart jönni, de azt nem tudta mikor kezdődik, így csak most értünk ide. Ezek szerint pont a legvégére értünk ki. – nézte mit csinálok a fáslival és közben magyarázott.
- Á, értem. És…hol hagytad a húgod? – fejeztem be a fáslizást és szembefordultam vele.
- Valahol itt szaladgál az épületben, nemsokára úgy is megtalál. – ravasz mosoly húzódott arcára.
- Merész vagy, hogy egy versenyistállóba így hagyod elkószálni. Van 1-2 eléggé idegbeteg ló és lova páros errefelé.
Mire befejeztem a mondatot egy 8éves kislány szaladt Eric mellé, és fogta kézen.
- Eric! Eric! Lekéstük a versenyt! De láttam az első 6 helyezett kiírását! – rángatta a lány Eric kezét és közbe ugrálva beszélt bátyjának.
- Lisa nyugi, már értesültem, hogy lemaradtunk róla, de van itt valaki, aki tud neked részletes beszámolót tartani a versenyről, persze csak ha van egy kis ideje rád/ránk. – mosolygott a kislányra majd nézett rám.
- Jaj, persze. Van pár percem, csak felrakom a lovakra az utazáshoz szükséged dolgokat. De közben mesélhetek.

Szereplők

Szereplők a történetben:

Maya Owen

Maya nagyon kicsi kora óta lovagol, álma az olimpia. Talán most lesz esélye elérnie az álamait?!













Eric Saade

Eric svédország popularja, ám Maya mégsem ismeri őt. Ez tetszik Ericnek a lányban , viszont neki ott van a barátnője Molly. Mi lesz velük?!














Molly Sandén

Molly is énekes, szintén svédországban, ráadásul ő Eric barátnője közel 2éve. Mi lesz velük most hogy Maya is képben van?














Robert Owen

Maya apukája.

















Amanda Owen

Maya anyukája.









Tom Owen

Maya bátyja.













Zack Stewart

Egyik lovász.















Bill Stewart

Másik lovász.
















Dan és Lily

Tina és Russel

Big Boy

Royal

Bevezető

Bevezető
A nevem Maya Owen, 17éves gimnazista vagyok. Svédországban születtem, és itt is élek a szüleimmel. Átlagos életünk van, annyi mássággal hogy nem egy kis kertes házban élünk, hanem egy akár lovardának is nevezhető helyen. Hatalmas birtok, rajta a házunk, a lovászok háza, hatalmas legelő, karámok, istálló. 12en élünk a birtokon, apám Robert Owen, anyám Amanda Owen, a bátyám Tom Owen, a két lovászunk Zack és Bill Stewart, a két kutyám Dan és Lily akik dán dogok és a 4 lovam Russel, Big Boy, Royal és Tina. Tudom furcsa, de nálunk az állatok is családtagok. Na de elég rólunk, kezdődjön a történet.